2009. 09. 02.
A megyei jogú város Közgyűlésének határozata alapján a Verseghy park és a Tisza folyó által határolt közterület ezentúl a tiszteletben álló tudós emlékére, Dr. Béres József nevét viseli. A Szolnok Város Napja 2009. rendezvénysorozat keretén belül a város ezzel tiszteleg az idén 20 éves évfordulóját ünneplő Béres Zrt. alapítója előtt.
A tegnapi ünnepélyes névtáblaavatón Szalay Ferenc, Szolnok város polgármestere, és a feltaláló fia, Ifj. Dr. Béres József ünnepi beszédben emlékeztek meg a Béres Gyógyszergyár alapítójáról, egykori elnökéről.
„Dr. Béres József munkássága az újkori hazai gyógyszergyártás sikertörténete – mondta Szalay Ferenc és hozzátette – nagy öröm számunkra, hogy ebben a magyar csodában mi, szolnokiak is osztozhatunk azzal, hogy a Béres Gyógyszergyár a mi városunkban üzemel. A cég mára Szolnok meghatározó üzleti szereplőjévé és foglalkoztatójává nőtte ki magát, amely mecénásként is aktív részese a szolnoki közéletnek. A kultúra és az egészségügy mindig számíthat segítő közreműködésükre. A gyár alapítója által meghonosított szemlélet, munkakultúra és a sikeres termék otthonra lelt nálunk, s példaképként szolgál mindannyiunk előtt a mai napig. Dr. Béres József emblematikus alakja lett a szolnoki gazdaságnak, aki méltó arra, hogy Szolnok város egyik közterülete az ő nevét viselje.”
„Nagy megtiszteltetés és öröm mind a vállalatunknak, mind a családunknak, hogy Atyámat, akit a sors szűkebb hazájából, Szabolcsból a kanyargós Tisza mentén Szolnokra vezérelt, mindig támogatásra és megbecsülésre talált itt – fogalmazott Ifj. Dr. Béres József, a gyógyszergyár jelenlegi elnöke. - Az idén 20 éves jubileumát köszöntő vállalatunknak 15 éve működik Szolnokon a gyára. Annak idején óriási előrelépést jelentett, hogy a kezdeti bérgyártás után megvalósulhatott termékeink saját gyártása. Szolnok befogadott minket, és kapcsolatunkat folyamatosan kölcsönös megbecsülés jellemzi. Külön öröm, hogy az Atyámról elnevezett sétány a Tisza partján van, annak a folyónak a mentén, mely az ő életében különlegesen nagy szeretetnek örvendett.”
Ez a magyarázata a sétány mellett található, kőbe faragott személyes vallomásának, amely az arra járót köszönti: „Nagyon szerettem a Tiszát. Aki nem élt a Tisza mentén, nem is tudhatja, milyen gyönyörű az a fűzeseivel naplementekor.”
Béres Józsi bácsi valahonnan az égi távolból egészen biztosan boldogan tekint ránk.
